HISZEK - Az advent eredete
Hiszek... Péntek
2016-12-09
6:48 AM
Üdvözöllek Vendég | RSS Nyitólap | Az advent eredete | Regisztráció | Belépés
Honlap-menü

Életkorom

Translator

Látogatók

free counter

Belépés

Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Képek





Az egyházi esztendő Advent első vasárnapjával kezdődik, a soron következő négy hét pedig egyben a várakozás időszaka is, a lelki felkészülés ideje karácsonyra, Jézus születésére. Az advent a latin Adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik. A hagyományt valószínűleg – a római liturgiától eltérő – gallikán szertartásrend honosította meg a 4. században: a hívők vízkeresztkor keresztelkedtek, a megelőző három hét pedig a felkészülésről szólt.




Az 5. században az adventi időszak karácsony elé került, kezdetben hat héten át tartott, majd később a négy hétre csökkent. Számos keresztény ünnephez hasonlóan advent kezdete minden évben más időpontra esik, ez az András naphoz (nov.30) legközelebb eső vasárnap. Régen éjféli harangzúgók jelezték kezdetét, egyben az egyházi év megnyitását is. Egykoron a vallásos emberek szigorú böjtöt tartottak, ezen idő alatt, falun hajnali misére jártak, amit a középkorból eredeztetett kifejezésekkel angyali vagy aranyos misének is hívtak, és Szűz Mária tiszteletére ajánlottak.




A katolikus egyházban advent liturgikus színe ma is a lila (viola), mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnap (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe a rózsaszín. Az egész időszakban dísztelen a templomi oltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik. A 20. század elejéről származó egyik katolikus szokás a Szentcsalád-járás. A hívek minden nap más házhoz visznek egy a Szent Családot ábrázoló képet, és e képnél imákat mondanak, s kisebb szertartásokat mutatnak be. A népszokás arról a bibliai eseményről emlékezik meg, amikor a gyermekét váró Szűz Mária és Szent József Betlehembe érvén szállást kerestek maguknak. Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat, melyek a hit, a remény, a szeretet és az öröm. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.




A karácsonyra való várakozás izgalmát manapság már adventi naptárral is növeljük, melynek hagyománya egy német édesanyához kötődik. Az ünnepet türelmetlenül váró kisfiának találta ki ezt a „játékot”, mely minden napra tartalmazott egy-egy meglepetést. Általában apró házikókra hasonlító ajándékon jelzik a kis ablakocskák a 24 napot, amelyek hátra vannak karácsonyig. Minden nap kinyithatunk egy-egy ablakot, s kivethetjük az ott rejlő ajándékot, általában édességet, ami mögötte rejlik.
Naptár
«  December 2016  »
HKSzeCsPSzoV
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031

Körkérdésünk
Értékeld honlapomat
Összes válasz: 64

Mini-chat
200

Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • TOP 100
  • Zene
  • Ghitza oldala
  • Florys oldala
  • Ajándék

  • Keresés

    Képek2



    Copyright MyCorp © 2016